sumer vallás: Az istenség jellegzetes ismertetőjegye a legrégibb időktől a szarvkorona, ami a Közel-Keleten mindenütt elterjedt újkőkori bikakultuszra utal. A bikaszarv az isteni hatalom szimbóluma volt, a mennydörgést a bika bőgéséhez hasonlónak találták, így a vihar- és a bikaisten azonos volt számukra. Égi lénynek tartották, mely kapcsolatban van az emberek mindennapi életével. - A legrégibb szövegek szerint az istenek felelősek a kozmikus rendért, de az embernek követnie kell az istenek törv-eit, ha azt akarja, hogy a világ és a társad. rendben működjék. A kozmikus rendet állandóan fenyegeti és megzavarja a Nagy Kígyó (a káosz) veszedelme és az emberek bűne. A megzavart (kozmikus) rendet szertartásokkal kell helyreállítani, a tp-építés is ennek része. A szilárd ősdomb, a zikkurat kiemelkedik az őstenger káoszából, köréje szerveződik az emberek városa. A sumer hagyomány szerint a legfontosabb városokat istenek alapították, nevet adtak nekik és kultuszközp-tá tették őket. Később a kir-okkal közölték a város tervrajzát, mert minden város ősképe a csillagképekben van. Újév ünnepe az állam évenkénti kultikus újjászületése. Ilyenkor rituálisan mindazt eljátszották, amit a mítoszok elmondtak a kozmosz, az istenek, az ember és a szt rend születéséről, a rend felborulásáról és helyreállításáról. A nagy vízözönnek kozmikus méretekben ugyanez a rendeltetése: elpusztítja a bűnös világot, és egy jobbat hív helyette életre. - A 3 főisten, An, Enki, Enlil, az asztrálistenségek hármasságának párhuzama (Nanna, Utu, Inanna/Istár). Mellettük terjedelmes fölsorolások vannak (több mint ezer névvel) különféle istenekről, kikről a nevükön kívül mást nem tudunk. An (az égbolt) és (En)Ki (a föld) egyesüléséből származott Enlil, aki szétválasztotta szüleit, azóta az égbolt messze fenn van és megközelíthetetlen. Enki ura az igazi Paradicsomnak, Tilmunnak. Egy napon Enki megevett egy éppen megteremtett növényt, anélkül, hogy szokásához híven előbb meghatározta volna annak természetét-rendeltetését; emiatt megbetegedett, s felesége, Ninkurszag gyógyította meg. E mítosz leírja a Paradicsomot, ahol nincs szenvedés és betegség, a Paradicsom beteg istenének drámáját és gyógyulását. Figyelemre méltó benne a tanítás, mely szerint a rend nem magától áll helyre, az istenek is hibázhatnak, de a dolgok fejlődési iránya jó. - An fő tp-a Urukban volt. Felesége Antum (Inanna) hamarosan kiszorította tiszt-ét Urukból. A sumer-akkád panteonban a legelső hely Enlilé, neve szinte minden istennévsorban előfordul, városa Nippur. Feleségét, Ninlilt olykor az istenek anyjaként tisztelték. - Az új-sumer korszakban az asztrál(csillag)-istenségek hármassága került előtérbe: Nanna-Szuen (Hold), Utu (Nap) és Inanna (Vénusz, az esthajnalcsillag istennője; később mint Istar/Astarté a Közel-Keleten központi istenség, a szerelem és a háború istennője lett). - Inanna/Vénusz személyiségét már a korai sumer időkben részletezve leírták. Mítosza Dumuzi pásztor iránti szerelmével kezdődik, aki ezáltal városkirály lesz. Inanna elhatározza, hogy leszáll az alvilágba, nővérének, Ereskigalnak birod-ába, hogy meghódítsa: de megkötözi nővérének „halálos pillantása”. Enlil szabadítja meg 2 követe által, akik az „élet ételét” és az „élet italát” adják neki, s ezáltal megmenekül. Az alvilág 7 bírája azonban „csereembert” kért, s Inanna Dumuzit kárhoztatja erre, mert a városba visszatérve úgy találta, hogy a „város egyedüli uraként” még a gondolatát sem küldte utána az alvilágba. Dumuzi nővére azzal enyhíti a büntetést, hogy félévenként fölváltja Dumuzit az alvilágban. Vsz. már ebben az ősi mítoszban megvannak az Istár-misztériumok gyökerei, a termékenység körforgásának elősegítői. Ide vezethető vissza a Közel-Keleten később nagyon elterjedt Tammúz-kultusz is (a sumer Dumuzi akkádul Tammúz!), mely az újkőkori földművelés-misztériumot teszi a világ egységes magyarázatának elvévé (az élet nem más, mint részvétel a keletkezés-elmúlás-újrakeletkezés kozmikus ritmusában) - A sumer-akkád kir-ok újév ünnepén Tammúzt testesítették meg, s így „közvetlenül” lettek részesei az istenek és az ember kiengesztelődésének. - 2340 u. az akkádok leigázták a sumerokat, s a két kultúra összeolvadásából jött létre a →babiloni birodalom. **

König 1985:68. - BL:1611.